Jelenleg 6 felhasználó olvas minket
Suzuki Klubok Egyesülete
Alapszabály
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
1.1 Szervezet neve: Suzuki Klubok Egyesülete
1.2 Székhelye: 1186 Budapest, Sólyom utca 56.
1.3 Működési területe: kiterjed az ország egész területére
1.4 A Suzuki Klubok Egyesülete önkormányzati elven működő szabadidő és hobbi tevékenység céllal, határozatlan időre alakult civil szervezet, amely egyben jogi személy.
1.5. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és önkormányzati képviselő-választáson. Nem lehet alapító tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi támogatást. Az egyesület működésének jogszabályi alapja a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény.
A SZERVEZET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
2.
2.1 Célja: A tagok szabadidős és hobbi tevékenységének hasznos eltöltésének szervezése és segítése.
2.2 Tevékenysége:
a./ A szabadidő hasznos eltöltéséhez rendszeresen programokat szervez.
b./ Népszerűsíti a Suzuki típusú gépkocsikat.
c./ Együttműködő partnerei segítségével különböző mértékű kedvezményeket szerez szolgáltatások és termékek áraiból.
d./ Tájékoztatást nyújt Suzuki típusú gépkocsik vásárlásával, szervizelésével, alkatrészellátásával kapcsolatosan.
e./ Híreket, információkat közöl a Suzuki típusú gépkocsikkal kapcsolatos újdonságokról, tesztekről.
f./ Egyedi azonosításra alkalmas tagsági kártyát állít ki, amely segítségével a tagok igazolhatják tagsági viszonyukat, együttműködő partnerei kedvezményes szolgáltatásainak és termékeinek vásárlására szolgál.
d./ Tartalomszolgáltatást nyújt a www.ske.hu, a www.ignisklub.hu, a www.swiftklub.hu, a www.sx4klub.hu és a www.splashklub.hu internetes oldalakon.
g./ A tagok által birtokolt gépkocsikra típusfüggő (Ignis Klub, Swift Klub, SX4 Klub, Splash Klub) klub-matricákat bocsát ki.
A TAGSÁG KELETKEZÉSE, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
3.
3.1 A tagság feltételei:
a./ A szervezet tagja lehet minden olyan 18. életévét betöltött természetes személy, jogi személy illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki/amely a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelnek, az Alapszabályt rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, gyakorolni kívánja az egyesületi tagságból eredő jogokat és kötelezettséget vállal a szervezeti célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre illetve a tagdíj megfizetésére.
b./ A tagsági viszony létesítését igénylő tag a szervezet Titkárához köteles sajátkezű aláírásával hitelesített belépési nyilatkozatát eljuttatni és a tagdíjat a szervezet bankszámlájára befizetni, a közlemény rovatban megjelölve a regisztrációkor kapott azonosítót.
c./ A tagsági viszony a közgyűlés általi elfogadással jön létre. A felsorolt feltételek bármelyikének hiánya esetén a tagság nem jön létre.
d./ Taggá történő felvétel esetén a tagot a felvétel – jogosultság és kötelezettség keletkezésének – időpontjáról az Elnökség a felvételről szóló határozatban tájékoztatja. A felvételi kérelem elutasításáról az Elnökség, indokolást tartalmazó döntést köteles hozni, melyet a kérelmezőnek írásban, tértivevényes levélben meg kell küldeni.
A kérelmező a tagfelvételt elutasító döntés ellen, a döntés kézhezvételétől számított 30 (azaz harminc) napon belül, az Elnökségnek címzett panasszal fordulhat a közgyűléshez, mely panaszról a közgyűlés a soron következő ülésén dönt.
3.2 A szervezet tagjai:
a./ Aktív/Rendes tagok: azok a tagok akik, az egyesület működésében aktívan részt vesznek, munkájukkal elősegítik annak fejlődését és kötelezően vállalják magukra nézve, hogy a közgyűléseken részt vesznek. Szavazatukkal segítik az elnökség munkáját és érdemben döntenek az aktuális kérdésekben. Élvezik az egyesület által nyújtott kedvezményeket és részt vesznek a rendezvényeken, valamint lehetőségeikhez képest segítenek a szükséges szervezésben.
b./ Pártoló tagok: akik az egyesület kedvezményeit használva, előnyeit élvezve részt vesznek az egyesület életében, de magukra nézve nem vállalnak kötelezettségeket, amelyek az egyesülettel kapcsolatos bármilyen kérdésben döntést igényelnek.
c./ A szervezet tagjaira vonatkozó egyéb részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
4.
4.1 A tagok jogai:
a./ Minden tagot 1 (azaz egy) – 1 (azaz egy) szavazat illet meg a döntések meghozatal során. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a pártoló tagot.
b./ Közgyűléseken a tagok csak személyesen vagy képviselőik által, a jogi személyek igazolt megbízottjuk által gyakorolhatják jogaikat.
c./ A tagoknak a közgyűléseken teljes tanácskozási, indítványozási és szavazati joguk van, választhatók és választók, kivéve a pártoló tagokat.
d./ A tagok betekinthetnek a szervezet irataiba. Részt vehetnek a szervezet vezető és képviseleti szerveinek ülésein, ott véleményüket, javaslataikat ki is fejthetik.
e./ A tagok újabb személyek felvételét ajánlhatják vagy a tag ellen fegyelmi eljárást illetve kizárási eljárást kezdeményezhetnek. Továbbá kezdeményezhetik a törvénybe, jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző vezetői döntések megváltoztatását, és az ilyen közgyűlési határozatok felfüggesztését. Az egyesület szerveinek (közgyűlés, Elnökség) törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított – 30 (azaz harminc) napon belül bíróság előtt megtámadhatják.
f./ Kezdeményezhetik az Alapszabály módosítását, melyet írásban az Elnökséghez kell eljuttatni.
g./ Kezdeményezhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, melyet írásban az Elnökséghez kell eljuttatni.
h./ Érdeklődési kör, vállalt feladat szerint szekciókat, munkaközösségeket alakíthatnak. Igény szerint egy-egy településen és a hozzá tartozó vonzáskörzetében 10 (azaz tíz) fő tagság esetén területi csoport hozható létre. A területi csoport működése és tevékenysége nem térhet el a szervezet alapszabályában meghatározottaktól.
i./ Az okok megjelölése nélkül bármikor kiléphetnek a szervezetből - a fegyelmi eljárást és hatályát kivéve.
j./ Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az egyesületet érintő bármely kérdésben.
k./ Tevékenyen részt vehetnek az Alapszabályban meghatározott célok megvalósításában.
l./ Jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező tagot az egyesületben 1 (azaz egy) fő megbízott képviselheti.
4.2 A tagok kötelességei:
a./ Az aktív/rendes tagok lehetőségeikhez képest kötelesek rendszeres tevékenységet folytatni, a közgyűléseken részt venni, a rendezvények előkészítésébe bekapcsolódni, a szervezet rendezvényein megjelenni, az egyesület kiadványait népszerűsíteni és terjeszteni. (A pártoló tagok tetszésük szerint kapcsolódnak be a szervezet munkájába.)
b./ A szervezet tagjai kötelesek a közgyűlés többségi határozatait végrehajtani, ugyanakkor a kisebbségi álláspontot tiszteletben tartani, az Elnökség döntéseit elfogadni. Kötelesek a szervezet vezető és képviseleti szerveinek elhatározását megvalósítani, valamint a belső és a külső ellenőrzés munkáját segíteni.
c./ A szervezet tagjai kötelesek tagdíjukat az egyesületi költségvetés biztonsága érdekében tagságuk határidejének lejárata előtt leróni.
d./ Az Alapszabályt betartani és az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedni.
4.3 A tagság megszűnése:
a./ Az egyesületbe való belépés és az abból történő kilépés önkéntes. A tagság megszűnik kilépés, egyesület általi felmondás, kizárás, jogutód nélküli megszűnés vagy halál következtében.
b./ A szervezetből való kilépés szándékát az illető tag az Elnökségnek írásban jelenti be, amit az Elnökség minden vizsgálat és döntéshozatal nélkül tudomásul vesz.
c./ Az egyesület tagjai közül kizárható az a tag, aki jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
Az Elnökség titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal zárja ki azt a tagot, aki írásbeli felszólítás ellenére sértő magatartását határidőben nem orvosolja. Az Elnökség kizárási szándékáról az érintett tagot írásban köteles értesíteni, mely értesítésben pontosan meg kell jelölnie a kizárást kiváltó magatartást, valamint a sérelem kiküszöbölésére rendelkezésére álló határidőt. Az értesítésben az Elnökség köteles felhívni a tag figyelmét, hogy az ellene felhozott sérelmekkel szemben írásban védekezést terjeszthet elő, illetve kérheti az Elnökséget, hogy álláspontját szóban előterjeszthesse. Az Elnökség a sérelem kiküszöbölésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen lejártát és az érintett tag meghallgatását vagy védekezésének megismerését követően dönt a kizárás kérdéséről, mely döntéséről az érintett tagot írásban értesíti a döntéshozatalt követő 3 (azaz három) munkanapon belül, megjelölve abban a kizárás indokait. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizárt tag az Elnökség határozatával szemben 30 (azaz harminc) napon belül a közgyűléshez terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet, mely kérelmet a közgyűlés a soron következő ülésen tárgyalni köteles.
d./ A tagsági jogviszony felmondására a közgyűlés döntése alapján kerül sor, ha nem teljesíti kötelezettségeit: tartósan nem vesz részt a szervezet tevékenységében, nem fizet tagdíjat, nem tart kapcsolatot a szervezettel.
e./ Halál vagy jogutód nélküli megszűnés esetén a tagság és mindennemű tagsági kötelezettség azonnal megszűnik.
f./ A tagot a tagdíjfizetési kötelezettség fizetési határidejének lejárta előtt írásban kell értesíteni a lejárat idejéről. Tájékoztatni kell a tagot ezen felhívásban arról is, hogy a fizetés fenti határidőben való elmaradása a tag egyesületi tagságának egyesület általi felmondással történő megszüntetését vonja maga után. A tagsági jogviszony felmondása 30 (azaz harminc) napos felmondási határidővel, írásban történik. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Az a tag, akinek jogviszonyát az egyesület tagjai közül tagdíj nem fizetése miatt felmondással szüntették meg, kérheti újból felvételét a tagok sorába, amennyiben tartozását hiánytalanul megfizeti.
g./ Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet.
A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
5.
5.1 A szervezet végrehajtó szervei:
a./ a közgyűlés,
b./ a háromtagú elnökség;
c./ a fegyelmi bizottság.
5.2 A közgyűlés a tagok összessége, a szervezet legfőbb szerve. A közgyűlés a szervezetet érintő minden kérdésben dönthet.
5.2.1 Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a./ Az Alapszabály és egyéb működési – ügyrendi szabályok elfogadása és módosítása;
b./ A szervezet ügyintéző, képviselő, szerveinek megválasztása és visszahívása, éves beszámolóik megtárgyalása és elfogadása. Az éves költségvetés fő összegeinek meghatározása, az éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény13 rendelkezései szerint készített beszámolót megtárgyalása, elfogadása.
c./ Az éves tagsági díj összegének megállapítása.
d./ A szervezet megalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének valamint egyesületekre történő szétválásának kimondása.
e./ Döntés a tagfelvételt elutasító döntés ellen benyújtott panasz ügyében.
f./ Döntés tag kizárása és a tagsági jogviszony felmondása tárgyában.
g./ Döntés az adományok elfogadásáról és felhasználásáról.
h./ Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A szervezet évente egy rendes közgyűlést tart, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlést az elnök, az elnökhelyettes akadályoztatásuk esetén a titkár hívja össze. A közgyűlés írásos anyagát 8 (azaz nyolc) nappal a közgyűlés időpontját megelőzően levélben, vagy elektronikus úton ki kell küldeni a tagságnak, valamint a szervezet által üzemeltetett honlapokon közzé kell tenni. Az írásbeli meghívón közlésre kerül a napirend, a közgyűlés helye, időpontja, a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető személyének megjelölése. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A napirend kiegészítésének lehetőségéről és módjáról a Ptk. 3:75 § szerint kell gondoskodni. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A közgyűlésen minden aktív/rendes tagnak egy szavazata van. A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. Az egyesület közgyűlései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A közgyűlésre kiküldött meghívókból 1 (azaz egy) példányt tárolni kell nyomtatott formában.
5.2.2 Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a./ A tagság legalább 1/3-ának írásban benyújtott, indokolt (ok és cél megjelölésével ellátott) és egyenként aláírt kérelmére;
b./ Ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
c./ Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
d./ Az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
e./ Az Elnökség egyhangú döntése esetén.
A rendkívüli közgyűlést a határozat kelte, illetőleg a kérelem benyújtása után 10 (azaz tíz) napon belül össze kell hívni.
5.2.3 A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele (50%+1 fő) jelen van, kivéve az Alapszabályban meghatározott egyéb esetet. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, akkor az eredeti közgyűlés napjára és helyére 2 (azaz kettő) órával későbbi időpontra újabb közgyűlést kell összehívni. Az eredeti közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni a határozatképtelenség miatti megismételt taggyűlés helyét, napját, időpontját, és azt, hogy a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napirendi pontjai tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza (szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt).
Az egyesület alapszabályának elfogadásához, az egyesület céljainak módosításához valamint az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
5.2.4 A közgyűléseket az elnök vagy helyettese, akadályoztatásuk esetén a titkára vagy erre felkért tag vezeti.
5.2.5 A közgyűlés napirendjét az elnökség állítja össze. Napirendre kerülhetnek ugyanakkor a tervezettek mellett a tagság részéről szóban vagy írásban felvetett kérdések, javaslatok.
a./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A közgyűlésekről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlevőket, továbbá az ülésen lezajlott legfontosabb eseményeket, a hozott határozatokat, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, továbbá a jelenléti ívre utalással a közgyűlésen megjelent személyeket.
b./ A közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet; a beszámolók, jelentések és előterjesztések szövegét.
c./ A jegyzőkönyv a közgyűlést követően 30 (azaz harminc) napon belül elkészítendő.
d./ A jegyzőkönyv az elnök vagy helyettese, a jegyző, továbbá a közgyűlés által megbízott két tag aláírásával, valamint a szervezet pecsétjével hitelesítendő.
5.2.6 A közgyűlésen a szavazás: az elnökségi tagok választásánál, elmozdításoknál titkos, egyéb esetekben a titkosságról az Elnökség dönt. Az elnök a közgyűlés résztvevőinek legalább 1/3-ának indítványára titkos szavazást köteles elrendelni.
5.2.7 A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti és az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
5.2.8 A közgyűlés határozatairól az érintetteket a jegyzőkönyv postai úton, ajánlott küldeményként történő megküldésével az egyesület elnöke köteles tájékoztatni.
5.3 Az elnökség:
a./ Az elnökség a szervezet folyamatosan működő ügyintéző szerve, évi 2 (azaz kettő) alkalommal ülésezik. Az elnökség határozatképes, ha az elnökség tagjainak szavazata 2/3-os többséggel egyetért, vagy ha az 50-50%-os megosztottságú akkor az elnök szavazata dönt.
b./ Az elnökség tagjai csak büntetlen előéletű magyar állampolgárok lehetnek, és nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
c./ Az elnökség kialakítja és a közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét.
d./ Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes és a titkár.
e./ Az elnökség tagjait a közgyűlés szótöbbséggel választja 5 (azaz öt) évre. Tevékenységéért a közgyűlésnek felel és a közgyűlés felé köteles beszámolni. Képviseli a szervezetet partnerivel, tagjaival és kívülállókkal szemben. Utalványozási jogkörrel rendelkezik és anyagilag felelős. Az évenkénti rendes közgyűlésen beszámol a szervezet munkájáról. Működésében támogatják az elnökség tagjai.
f./ Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem indokolja a közgyűlés jóváhagyását. Az Elnökség jogosult a szervezetet terhelő kötelezettségek (szerződések) és jogok vállalásáról – a közgyűlés illetve tagok részére történő beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
g./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
h./ Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetése ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
i./ Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
j./ Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
k./ A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
l./ Az egyesület szerveinek határozatai az egyesület minden tagjára és szervezeti egységére kötelezőek.
5.3.1 Az elnök jogai és kötelességei:
a./ Közgyűlés összehívása.
b./ A szervezet bankszámláját és pénzügyeit kezelőket elszámoltatja.
c./ A kiadások és bevételek számláit ellenőrzi.
d./ Megbízólevelet adhat ki a pénzügyek intézéséhez.
e./ Jogosult - az elnökség másik kettő tagjának egyhangú döntését követően - harmadik személlyel történő szerződés megkötése.
f./ Mindenkor köteles a tagság észrevételeit figyelembe venni, a közgyűlés határozatainak megfelelően a szükséges intézkedéseket megtenni.
g./ Ellenőrzi a szervezet tevékenysége során keletkezett dokumentációt.
h./ Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
i./ Kapcsolatot tart az együttműködő partnerekkel, elfoglaltsága esetén más rendes tagot is felkérhet erre.
5.3.2 Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:
a./ Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt.
b./ Közreműködik a szervezet pénzügyeinek ellenőrzésében.
5.3.3 A titkár jogai és kötelességei:
a./ A szervezet pénzállományának kezelése.
b./ Számlák kiadása, kezelése és nyilvántartása.
c./ Pénztárkönyv vezetése.
d./ Mindennemű visszaélés gyanúja esetén az elnök értesítése.
e./ A számlák hitelességének ellenőrzése.
f./ A szervezet iratait, bevételi- és kiadási pénztár bizonylatait kezeli.
5.4 A fegyelmi bizottság:
a./ A fegyelmi bizottság tagjai az elnökségi tagok és a tagság képviseletében kettő fő rendes tag.
b./ A fegyelmi bizottságot az elnök hívja össze.
c./ A tagság képviseletében felkért tagokról az elnökség egyhangú szavazattal dönt.
d./ A fegyelmi bizottság döntéséhez legalább 4 (azaz négy) azonos szavazat szükséges.
e./ A fegyelmi bizottság döntését írásban kell rögzíteni, a bizottság döntése nyilvános.
f./ A fegyelmi bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
5.5 Az elnökség szervezeti és működési szabályzatban határozza meg azokat a részletszabályokat, amelyek az egyesület mindennapi működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
A SZERVEZET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE
6.
A szervezet képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy a szervezetre kötelezettségeket és jogokat létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten együtt közösen létesíthetnek (elnök-elnökhelyettes, elnök-titkár, elnökhelyettes-titkár), a fent megjelölt tisztségviselők képviseleti joga ezen rendelkezésre tekintettel együttes. A képviselők rendelkeznek a szervezet bankszámlája felett is, oly módon, hogy a bankszámla feletti rendelkezéshez két képviseleti joggal felruházott személy (elnök-elnökhelyettes, elnök-titkár, elnökhelyettes-titkár) együttes aláírása szükséges.
A SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
7.
7.1 A szervezet gazdálkodására a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó előírások az irányadók.
a./ A szervezet, mint jogi személy tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok ugyanakkor csak a tagdíjukat kötelesek a szervezetnek megfizetni, a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
b./ A szervezet éves kiadásairól és bevételeiről pénzügyi tervet kell készítenie, melyet a közgyűlés fogad el. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
7.2 A szervezet vagyona, állóeszköz-gazdálkodása:
7.2.1 A szervezet vagyona keletkezhet:
a./ A tagdíjakból és a tagok, valamint a kívülállók anyagi támogatásával;
b./ Saját bevételek terhére történő beszerzéssel;
7.3 Az állóeszköz gazdálkodás keretén belül a szervezet gondoskodik:
7.3.1 A meglévő eszközök rendeltetésszerű és hatékony használatáról;
7.3.2 Karbantartásáról, szükséges javításáról.
7.4 A szervezet bevételei:
a./ Tagdíjak, pártoló tagok befizetései;
b./ A rendezvényekből és kiadványokból származó bevételek;
c./ Jogi- és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai;
d./ A szervezet felesleges vagyontárgyának értékesítése;
e./ Hirdetési felület bérbeadásából származó bevételek.
7.5 A szervezet kiadásai:
a./ Dologi kiadások: szállítási költségek, készletbeszerzés, a szervezet működéséhez szükséges anyag- és fogyóeszköz-beszerzés, irodaszer, nyomtatványvásárlás; postaköltségek, egyéb szolgáltatási díjak (pl. hirdetési költség).
b./ Karbantartás, állóeszköz beszerzés.
c./ A szervezet által üzemeltetett honlapok szerverbérleti díjai külön megállapodás szerint.
7.6 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés a szervezet vagyonát képezi. A szervezet vagyona oszthatatlan. A szervezeti tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a szervezet vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. A szervezet a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok által önként vállalt egyéb juttatásokból, illetve a külső támogatók által a szervezet részére juttatott összegekkel gazdálkodik. A tagdíj mértéke bruttó 4.800,- Ft / év. Melyet közgyűlés szükség esetén módosíthat. Az éves tagdíj befizetésének határideje a regisztrációtól számított 14 (azaz tizennégy) nap. A befizetést a tag a szervezet bankszámlájára köteles határidőn belül teljesíteni, ezt követően minden év december hó 31. napjáig köteles a tagdíjat megfizetni. A szervezet gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A tagsági díjakat elsősorban céljának megvalósítása érdekében és a fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint a szervezetet terhelő járadékok, adók megfizetésére használja fel.
7.7 A szervezet működéséről külön jogszabályi előírás szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a szervezet gazdálkodásáról a közgyűlés részére mérleget, valamint a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Elnökség ezzel a feladattal a szervezeten kívüli, külső könyvelőt is megbízhat.
7.8 A szervezet céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, a maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel, valamint a felmerülő költségeket téríti meg abból.
A SZERVEZET FELÜGYELETE
8.
A szervezet felügyeletére nézve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
9.
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- megszűnését a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,
- az arra jogosult szerv megszünteti,
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 (azaz tíz főt).
Az egyesület jogutódlással történő megszűnése:
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, a egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Az Alapszabályban vagy a különböző jogszabályokban kellőképpen nem tisztázott kérdésekben a szervezet működési, ügyrendi szabályokat állapít meg. A szabályzatokat az Elnökség dolgozza ki és a közgyűlés véglegesíti.
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései valamint a későbbiekben a közgyűlés által hozott határozatok az irányadók.
10.
A szervezetet bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, ezzel nyerte el jogi személyiségét.
Záradék:
Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2015. március hó 22. napján tartott közgyűlésen elfogadott módosítások szerinti hatályos tartalomnak.
Budapest, 2015. március hó 22. napján
Suzuki Klubok Egyesülete
